Szokásjog

Mint minden népnek, ugy a magyarnak joga is eredetileg nagy részben Sz. volt, mert a törvéyni jog keletkezése az államélet magasabb fejlődését tételezi fel. Hazai magánjogunk jelesül nagy részben ma is Sz. (jus consuetudinarium). Verbőczy Hármaskönyve, mint címe: «Opus tripartitum Juris Consuetudinarii Incliti Regni Hungariae» is mutatja, de tartalma is bizonyítja, kiválóan Sz.-ot tartalmaz. A tartalom a címnél azért irányadóbb, mert a jus consuetudinarium alatt nem feltétlenül Sz.-ot, hanem a hazai jogot, ellentétben a római és a kánoni joggal kell érteni.

„Amikor a magyar társadalom a keresztény államiság korába lépett, megörökölte ezt a helyzetet. A közösségek mindennapi életét a szokások, illetve a szokásjog szabályozták. A szokásjogban leginkább a konkrét problémákra adott egyedi válaszok domináltak, s ezekből a megoldásokból forrt össze az országos jog. A köz érdekének kifejeződése a szabályozásra igényt tartó törvényi formában történt meg, amelyik azonban – mint azt alább, a jogforrásoknál látni fogjuk – hosszú évszázadokig képtelen volt sikerrel megbírkózni a consuetudóval.

A férfi és a nő egy életre szóló kölcsönös kötelezettségvállalása egyetlen szerződésként is meghatározható. Az egyházi és világi jog ugyanis évszázadok óta pontosan körülírt szerződési feltételek teljesüléséhez, hivatalos szertartáson elhangzó s tanúk által hitelesített ígérethez kötötte – s köti – a házasság érvényességét.

Nem egy falu van Háromszéken, ahol akarva-akaratlan, visszatérnek az évszázados gondok. Idősek gyakran ismétlik: ,,régen ez nem így volt, régen ez tiltva volt, a régiek ezt falutörvény erejére emelték".

jogszociologia.lap.hu / Szokásjog, jogszokás

Jog. Szövevényes és fondorlatos, misztikus dolog, amit csak a beavatottak értenek. Legalábbis ez volt eddig. Ezen az oldalon található linkek segítenek eligazodni ebben a különös világban. Kellemes böngészést és hathatós megértést kívánok.