Szokásjog

Mint minden népnek, ugy a magyarnak joga is eredetileg nagy részben Sz. volt, mert a törvéyni jog keletkezése az államélet magasabb fejlődését tételezi fel. Hazai magánjogunk jelesül nagy részben ma is Sz. (jus consuetudinarium). Verbőczy Hármaskönyve, mint címe: «Opus tripartitum Juris Consuetudinarii Incliti Regni Hungariae» is mutatja, de tartalma is bizonyítja, kiválóan Sz.-ot tartalmaz. A tartalom a címnél azért irányadóbb, mert a jus consuetudinarium alatt nem feltétlenül Sz.-ot, hanem a hazai jogot, ellentétben a római és a kánoni joggal kell érteni.

„Amikor a magyar társadalom a keresztény államiság korába lépett, megörökölte ezt a helyzetet. A közösségek mindennapi életét a szokások, illetve a szokásjog szabályozták. A szokásjogban leginkább a konkrét problémákra adott egyedi válaszok domináltak, s ezekből a megoldásokból forrt össze az országos jog. A köz érdekének kifejeződése a szabályozásra igényt tartó törvényi formában történt meg, amelyik azonban – mint azt alább, a jogforrásoknál látni fogjuk – hosszú évszázadokig képtelen volt sikerrel megbírkózni a consuetudóval.

Szokásjog: nem írott jog, államilag szankcionált, kikényszeríthető szokás. Amíg az állam nem létezett, nem volt állami hatalommal kikényszeríthető magatartás, ez volt az alapvető. (Ma: Ötv. kimondja, hogy a helyi rendeleteket a helyben szokásos módon kell kihirdetni, vagy a ptk. szerint szerződés semmis, ha jogszabályba ütközik, de semmis akkor is, ha a jó erkölcsbe ütközik, feltűnő aránytalanság van a szerződés adok-kapok oldala között.)

A férfi és a nő egy életre szóló kölcsönös kötelezettségvállalása egyetlen szerződésként is meghatározható. Az egyházi és világi jog ugyanis évszázadok óta pontosan körülírt szerződési feltételek teljesüléséhez, hivatalos szertartáson elhangzó s tanúk által hitelesített ígérethez kötötte – s köti – a házasság érvényességét.

Nem egy falu van Háromszéken, ahol akarva-akaratlan, visszatérnek az évszázados gondok. Idősek gyakran ismétlik: ,,régen ez nem így volt, régen ez tiltva volt, a régiek ezt falutörvény erejére emelték".

jogszociologia.lap.hu / Szokásjog, jogszokás

Faluhelyen sokfelé ma is szokás, hogy gyümölcsfát ültetnek a ház elé, közterületre. Amikor termése beérik, az alatta járók le-leszakítanak egy-egy szemet. Ezért nem is szól senki. Ha valaki nekiáll róla szüretelni, sokszor lesz perpatvar a vége. Kinek van igaza?

Témaválasztásom a Tóra - Szóbeli Tan (D'Rábánán) a Torá Se B'ál Pe és az Írott Tan (D'Orájtá) a Tora SeBiktáv valamint a római törvényhozás legrégebbi alkotása a XII táblás törvénykönyv -későbbi nevén lex XII tabularum hatalmas anyaga alapján összevetni a mózesi törvényeket Gaius, Paulus, Ulpianus műveiből megismert és egyéb római jogi szövegrészekkel.

A társadalmi fegyelmezés fő megjelenési formái: a bürokrácia, a militarizmus (katonai kiképzés, önálló hadsereg) és a merkantilizmus, valamint a civil, katonai és közgazdasági állami szolgálat. A fegyelmezés társadalmi folyamatának eredményei a magánéletre is hatást gyakorló városi, tartományi és birodalmi rendőrségi r

A szokás még nem bír jogi jelleggel, de adott esetben már nagy biztonsággal rendezheti a társadalom egészének, vagy jól behatárolható részének magatartását. A szokás tehát a kiindulópont, mivel a szokás egy norma alkalmazását jelenti, mely egy adott helyzetben egy viselkedési forma követését várja el a társadalom tagjaitól.

Jog. Szövevényes és fondorlatos, misztikus dolog, amit csak a beavatottak értenek. Legalábbis ez volt eddig. Ezen az oldalon található linkek segítenek eligazodni ebben a különös világban. Kellemes böngészést és hathatós megértést kívánok.