Múltbéli szokások

Pedig a karácsonyfa állításának szokása egyáltalán nem régi legalábbis ebben a mai formájában nem. A fák szerepe a különbözõ ünnepek során minden népnél nagy volt. A magyar népi hagyományokban a karácsonyi életfa vagy termõág tekinthetõ a karácsonyfa elõdjének, amelyet a mestergerendára függesztettek. Más ünnepek alkalmából is díszítettek fel fákat, például tavasz köszöntésekor májusfákat. Ezek jelentése a természettel, az élet megújulásával állt kapcsolatban.

Több száz éves tradíció templomokban, sőt nem ritkán tereken, a városok főterein bibliai témájú művek bemutatása. A Passiónak vagy Jézus születéstörténetének színházi előadása a kora középkortól bukkan fel írásos emlékeinkben.

Ünnepe ez a nap a soproni Szent Mihály templomnak, amely minden soproni tekintetét erre a helyre vonzza, az évezredes soproniságnak és annak a soproni lokálpatriotizmusnak, amely egyedülálló, amelynek gyökere az a keresztény szellemiség, amely az európai kultúra és szellemiség alapja és gyökere is egyben.

Abban az időben falun az évszázadokon alatt kialakult és megtartott, a mainál sokkal merevebb, az akkori élet familiárisabb társadalmának szokásai működtek, amelyek nagyobb hangsúlyt helyzetek a lányok "tisztességére". A falusi társadalomban arany szabályként működött, hogy egy lánynak, a szüzessége legnagyobb értéke, amit a házasságba vihet.

A szokás ellentéte, átalakulásának és megszűnésének kiváltója a nem-szokás. Értjük ezen a mindennapi élet és gondolkodás mindazon tartományait, amelyeket a szokás nem hat át vagy nem képes minden vonatkozásban alárendelni őket a maga funkcióinak.

Mi a kapcsolat a sógorházasság és a mozaikcsalád között? Miért volt piros szegély az alsószoknyán? Mi a móringolás? A szororátusnak van szörnyű titka? Valószínűleg fogalmunk sincs.