Magyar szokások

Az átlagos magyar internetező nyitott az új dolgokra, megfizeti a minőséget, és nagy vásárlások alkalmával megfontoltan dönt - derül ki a NRC Piackutató Kft. és a TNS Hungary tízezer magyarországi internetező szokásait vizsgáló közös felméréséből.

A ’Hungarothéka - Magyar népi hagyományaink tára’ azzal a szándékkal született, hogy legyen egy virtuális tárhely, ahol – mint tiszta és rendezett falitékában – régi magyar hagyományainkat, őseink szellemi és anyagi hagyatékát a lehető legnagyobb teljességgel összegyűjtve mindannyian megtalálhassuk.

Milyen bort iszunk, hol vásárolunk, és mennyit vagyunk hajlandóak kifizetni egy palackért? Milyen típusú borfogyasztók vagyunk, és mit jelképez számunkra a bor? Ehhez hasonló kérdéseket tettek fel a Gfk Hungária Piackutató Intézet munkatársai, akik a Nemzeti Bormarketing Program keretében 2008-ban vizsgálták a hazai borfogyasztási szokásokat. A kutatás eredményét december elején hozták nyilvánosságra Sopronban, a IX. Magyarországi Bormarketing Konferencián.

Hagyománytisztelő a magyar, és azt tartják róla, hogy borivó. Mindkét jelzőt jól igazolják a könyv tanulmányai, amelyek a honfoglalástól napjainkig mutatják be hagyományainkat: a középkori magyar szőlőfajtákat, a borok királyát: az aszút, a borok királynőjét: a pezsgőt, a várvédők italát: a Bikavért, a ma is termesztett magyar szőlőfajtákat, hagyományőrző borvidékeinket és híres borkultúránk őreit. Mindezek a tanulmányok érdekes anekdotákkal társulva jó ízű borivási szokásainkba is beavatnak.

A 17. század második feléig a nemesek és a parasztok csak két étkezést ismertek: az ebédet és a vacsorát. A reggeli ismeretlen fogalom volt számukra, ami nem is csoda, hiszen 10 órakor már ebédeltek. Mivel az ebéd időpontja a délelőtti órára esett, így ennek megfelelően a vacsora is korábban került az asztalra. A nap második étkezéséhez általában öt, legkésőbb hat órakor láttak hozzá.

A decemberi népszokások sorát a Luca napja nyitja. A hiedelem szerint december 13-án a téli hosszú éjszakákkal, vagyis a sötétséggel Szent Luca átalakult boszorkánnyá. A boszorkányok elriasztására a kulcslyukba fokhagymát dugtak, az ajtófélfába kést állítottak, az ajtóra fokhagymával keresztet rajzoltak vagy a seprűt keresztbe rakták. Régen a karácsony elképzelhetetlen lett volna az ünnephez kapcsolódó szokások nélkül. Mindezekből mára hagyományörző szándékkal felelevenített kedves emlékek maradtak. A karácsony azonban sokaknak ma is a legmeghittebb, szent ünnep, amely nem lehet teljes a templomi szertartások és szokások nelkül. A decemberi népszokások sorát a Luca napja nyitja. A hiedelem szerint december 13-án a téli hosszú éjszakákkal, vagyis a sötétséggel Szent Luca átalakult boszorkánnyá. A boszorkányok elriasztására a kulcslyukba fokhagymát dugtak, az ajtófélfába kést állítottak, az ajtóra fokhagymával keresztet rajzoltak vagy a seprűt keresztbe rakták. Régen a karácsony elképzelhetetlen lett volna az ünnephez kapcsolódó szokások nélkül. Mindezekből mára hagyományörző szándékkal felelevenített kedves emlékek maradtak. A karácsony azonban sokaknak ma is a legmeghittebb, szent ünnep, amely nem lehet teljes a templomi szertartások és szokások nelkül. A decemberi népszokások sorát a Luca napja nyitja. A hiedelem szerint december 13-án a téli hosszú éjszakákkal, vagyis a sötétséggel Szent Luca átalakult boszorkánnyá. A boszorkányok elriasztására a kulcslyukba fokhagymát dugtak, az ajtófélfába kést állítottak, az ajtóra fokhagymával keresztet rajzoltak vagy a seprűt keresztbe rakták.

A Szabadtéri Néprajzi Múzeum (Skanzen) 60 hektáros területén 8 magyarországi tájegységet mutat be, összesen 312 kiállítási területen keresztül. Intézményünk 1967 óta működik és célja a hagyományőrzés valamint a régi falusi élet megismertetése közönségével. A látogatók betekintést nyerhetnek különböző foglalkozásokba, illetve kézműves bemutatókon is részt vehetnek.

A Magyar történelemhez és hagyományokhoz tartozik egy sajátos magyarságtudat. Az ezzel a témával foglalkozó weboldalak hivatkozásait gyűjtöttük itt össze.